Roma – Fiorentina élő közvetítés, tippek

A májusi line-upban tényleg vannak olyan meccsek, ahol a szorzók nem hazudnak, csak közben mégis hagynak egy kis értéket az asztalon. A Roma–Fiorentina pont ilyen. Nem arról van szó, hogy valami titkos föld alatti favoritot kellene felfedezni, hanem arról, hogy a hazai győzelem logikusnak tűnik, és attól még simán lehet benne fogadási érték. A hétvégi kör után ugyanis a Juventus csak 1–1-re végzett a már kiesett Verona ellen, a Como pedig 0–0-t játszott a Napolival, így a Roma 61 ponttal ott áll közvetlenül a Juve mögött, négy pontra a BL-helytől. Egy győzelemmel tehát nemcsak feljebb lépne, hanem konkrétan ráfújna a nyakára a torinóiaknak.

És ez az a pont, ahol a nyomás már nem csak motiváció, hanem fegyver is lehet. A Juventus idén bőven megmutatta, hogy nem valami acélidegzetű gépezet: a Verona elleni iksz is azt üzente, hogy a célegyenesben simán remeghet a láb. Ha a Roma behúzza ezt a meccset, a távolság tényleg egyetlen pontra olvadna, és onnantól már nem csak a farkasok lihegnének nagyot, hanem Torinóban is recseghetne a mentális pajzs. Az ilyen szezonvégi helyzetekben néha nem a jobb csapat nyer végül, hanem az, amelyik jobban kezeli a másik idegrendszerét.

A Roma pedig most kifejezetten úgy néz ki, mint egy csapat, amelyik érzi a vérszagot. Nem azért, mert már ott lihegne közvetlenül a BL-kapu réseiben, hanem mert a hétfő este végére már tényleg belátható közelségbe kerülhetne a nagy vad. Négy pont nem kevés, de az 1  már bőven az a távolság, amitől az ember szeme elkezd csillogni, a rivális lába pedig remegni. Ha a Farkasok behúzzák ezt a meccset, könnyen lehet, hogy hétfő estére vérfarkasokká változnak: nem szelíd üldözők lesznek többé, hanem olyan ragadozók, amelyekre a Juventusnak már hátrafelé is figyelnie kell.

Említést kell tenni Donyell Malenről, a holland  játéka tényleg az a fajta plusz, amitől nemcsak hatékonyabbak, hanem szórakoztatóbbak is lettek. Nem kell minden mozdulatát túlírt költészetté emelni, elég annyi, hogy van benne gyorsaság, egy az egy elleni erő és az a fajta direkt veszély, amitől egy ilyen hazai meccs bármikor átbillenhet. Az, hogy a Roma jól néz ki mostanában, annak ő az egyik legfőbb oka.

A Fiorentina oldaláról ezzel szemben tényleg nehéz sok szépet mondani erről az idényről. A bennmaradás gyakorlatilag az egyetlen pozitívum, amit nagyobb vita nélkül oda lehet írni a szezon mellé. Februárban még komolyan felmerült a kiesés réme is, ami egy ilyen klubnál önmagában szégyenfolt. Azóta valamennyire kihúzták magukat a bajból, de ettől még ez az évad nem feltámadás, hanem legfeljebb kármentés. A firenzeiek most nem úgy utaznak Rómába, mint egy céloktól fűtött, lendületes ellenfél, hanem inkább mint egy csapat, amely már túl van a saját drámája csúcspontján.

Ezért sem számítok nagy viola-ellenállásra az Olimpicóban. Persze az olasz futball mindig képes arra, hogy egy papíron kézenfekvő meccsből ideges, szenvedős 1–0-t vagy bosszantó 1–1-et csináljon, de az alapállás így is római győzelem.