Nem ízlés, hanem árképzés: innen épülhet a legbiztosabb Oscar-lista

Az Oscar még mindig a világ legismertebb filmes díja, ezért óriási presztízse van. Egy győzelem vagy akár csak egy jelölés is tényleg képes átírni egy film, rendező vagy színész pályáját. Emiatt kulturálisan fontos, nem lehet legyinteni rá.

Viszont messze nem azonos a „legjobb filmmel” vagy a „legnagyobb művészi teljesítménnyel”. Gyakran érződik rajta az iparági politika, a kampányolás, a stúdióerő, az aktuális közhangulat és az, hogy az Akadémia sokszor inkább jutalmaz „pályaképet”, „jókor jött filmet” vagy „esedékes elégtételt”, nem pusztán az adott év legtisztább filmes minőségét.

Én ezért úgy nézem, mint egy nagyon fontos, de nem tévedhetetlen hőmérőt. Inkább azt mutatja meg, hogy Hollywood adott pillanatban mit akar kanonizálni, mint azt, hogy objektíven mi a legjobb.

Ami jó benne, hogy rengeteg kisebb filmre is ráirányítja a figyelmet. Ami rossz, hogy hajlamos túlírni a valós értéket, mintha ami nem nyer Oscart, az kevésbé lenne fontos. Pedig a filmtörténet tele van olyan mesterművekkel, amelyek hoppon maradtak.

Fogadós szemmel az Oscar egyszerre csábító és veszélyes piac.

Azért csábító, mert sok kategóriában elég jól felismerhetők a mintázatok. Vannak előfutár díjak:

• Golden Globe

• Critics Choice

• BAFTA

• Producers Guild

• Directors Guild

• Screen Actors Guild

• Festival de Cannes

Fogadj az Oscar gálára ide kattintva!

Vannak kampánydinamikák, stúdióerőviszonyok, narratívák, „itt az ő ideje” típusú hangulatok. Magyarul nem teljesen kaotikus a mezőny, tehát aki figyeli a szezont, az találhat value-t.

De pont ezért veszélyes is, mert rengetegen ugyanazokat a jeleket nézik. Mire a nagyközönség ráugrik egy esélyesre, a szorzó gyakran már teljesen ki van vérezve. Ilyenkor nem azt kell kérdezni, hogy „ki nyerhet?”, hanem azt, hogy a kínált odds jobb-e, mint a valós esély. Ez óriási különbség.

Nálam Oscar fogadásban néhány alapszabály van:

Az egyik, hogy nem a kedvenc filmemre fogadnék, hanem arra, akinek a győzelméhez a legjobb a díjszezonbeli útvonala. Az Akadémia nem ugyanúgy szavaz, mint egy filmrajongó.

A másik, hogy a narratíva sokszor majdnem annyit ér, mint a teljesítmény. „Itt az ideje”, „visszatérés”, „iparági tisztelet”, „fontos téma”, „a filmnek kell valamit nyernie” — ezek mind nagyon is fogadható szempontok.

A harmadik, hogy a nagy favoritokkal sokszor nincs értelme beszállni. Egy 1,20–1,30-as Oscar-oddson hosszú távon ritkán van igazi érték, ez a szempont focis szempontokra is igaz 1,35 a minimum push opcióval.  Push az Oscar fogadásban értelemszerűen nem játszik.

A negyedik, hogy a technikai kategóriák néha tisztábbak, mint a nagyok. A fő kategóriákban több az érzelem, a presztízs és a politikai réteg. A hang, vágás, vizuális effektek vagy animáció néha jobban modellezhető, bár ott is vannak csapdák.

És ami szerintem a legfontosabb: az Oscar-piac nem csak filmes tudást kér, hanem piacolvasást is. Nem elég tudni, melyik film erős. Azt kell elkapni, mikor még nem árazta be ezt tévesen a piac, hol lehet rés a pajzson (igaziból minden fogadásnál ezt keressük) Hétfő hajnalig ebben a témában is kaptok 1-2 szelvény ötletet és több elemzést is ezzel a szemüveggel nézve.