A Paks–ETO meccs nekem tipikusan az a párosítás, ahol GG over nyerő lehet. Nem feltétlenül azért, mert bármelyik fél “felelőtlen”, hanem mert mindkét csapat olyan karakter, amelyik termeli a helyzeteket, szeret támadni, és ritkán elégszik meg azzal, hogy „majd lesz valahogy”. A paksi oldalon külön sztori Ádám Martin visszatérése. Ő 2025 januárjában tért vissza a klubhoz, és bár egy hosszabb sérülés visszafogta, 2026 januárjában már újra pályán volt. A visszatérését követően februárban gólt szerzett. Egy ilyen típusú, klasszikus befejező csatár jelenléte önmagában is feljebb tolja a meccs gólos „padlóját”, mert ha jön egy-két jó beadás vagy második labda, abból könnyen lehet találat, ha ékpárja esetleg Böde Dániel lesz nem lesz könnyű a paksi beadásoknál a győri védelem dolga.
A párosítás azért is kedvez a statisztikai megközelítésnek, mert a Győr idegenben a Paks pedig hazai pályán gólerősebb. A hazai Paks-meccsek átlaga a szezonban nagyon beszédes: 2,18 lőtt gól + 1,73 kapott gól, vagyis összesen 3,91 gól/meccs. Ez önmagában egy olyan szám, ami azt üzeni: Pakson ritkán maradunk 1–0 környékén. Az ETO idegenben sem „spórol”: 2,45 rúgott + 1,18 kapott, azaz 3,64 gól/meccs. Ha ezt a két profilt egymásra húzod, máris érthető, miért érzem azt, hogy itt könnyen nyílt játék alakulhat ki. Viszont játékerőben nagyon kiegyenlített meccs lesz, valószínűleg egy gólzáporos közönségszórakoztató döntetlen.
És van még egy apró, de fontos „gyorsító”: a büntetők. A Paks 6, az ETO 5 tizenegyest harcolt ki a szezonban. Egy megítélt büntető sokszor nem csak egy gól, hanem meccsnyitó esemény: átírja a taktikát, kinyitja a játékot, jönnek az átmenetek, és könnyebben lesz belőle 3–4 találat. És nekem úgy tűnik a 2026-os naptári évben az NB1-ben az ETO javára eléggé könnyen ítélnek 11-est.
