Paks – CFR tippek, élő közvetítés

Hosszú évek óta meghatározó szereplője a Paks a magyar bajnokságnak, de nemzetközi kupákban még nem tették le a névjegyüket, de vélhetőleg ennek idén fog eljönni az ideje. A paksi futball csoda fő letéteményese egyértelműen a tolnai csapat szakvezetője Bognár György.

Bognár György: Az üde színfolt a magyar edzői szakmában

Mivel válik ki Bognár György a magyar labdarúgás edzői közegéből?

A magyar (de talán az egész világ) labdarúgás jelenlegi mezőnyében kevés olyan karakter akad, aki annyira markánsan megtörné a megszokott edzői sablonokat, mint Bognár György, a Paksi FC vezetőedzője. Miközben a futballvilág egyre inkább a technológiai vívmányok, az adatelemzés, a GPS-mérések és a digitális elemzések bűvkörében él, Bognár mintha egy másik korszakból érkezett volna. Módszerei, filozófiája, sőt talán a világlátása is a régmúlt idők futballromantikáját idézi, amelynek középpontjában az egyszerűség, a játék szeretete és a közönség szórakoztatása áll. Mindennek eredményeként a Paks játékstílusa nemcsak eredményes, de egyfajta színes oázis is a magyar bajnokság szürkébb napjain.

Bognár György személyisége és edzői stílusa tökéletesen szembeállítható a modern futball technokrata világával. Míg a legtöbb kollégája már-már a laboratóriumok világából meríti az eszköztárát – legyen szó adatvezérelt felkészülésről, részletes videoelemzésekről vagy a legújabb sportszergyártók minden igényt kielégítő fejlesztéseiről –, Bognár mintha tudatosan, némi iróniával is elfordulna ezektől.

Nem arról van szó, hogy ne lenne tisztában a mai futball trendjeivel vagy ne látná a technológiai újítások előnyeit; sokkal inkább arról, hogy ő a játék lényegét nem ezekben, hanem az ösztönösségben, a kreativitásban, az emberi erősségek felszabadításában látja. Kimondva-kimondatlanul is azt üzeni: a futball nem Excel-táblázatokban, hanem a gyepen, az ötletben, a bátorságban születik. Ehhez a hitvalláshoz következetesen ragaszkodik, és ezzel olyan stílust teremt Pakson, amelynek minden labdaérintése nosztalgikus tisztelgés a futball örök értékei előtt.

Az utóbbi években a magyar futballban is megjelentek a legmodernebb elemzési és felkészülési módszerek. Volt időszak, amikor úgy tűnt, hogy minden sikeres csapat feltétele a GPS-mellény, a drónos felvételek, a milliós szoftverek és a mesterséges intelligencia-vezérelt döntéselőkészítés. Bognár György viszont akár nyilvánosan is képes elmondani, hogy számára ezek másodlagosak, sőt, gyakorta teljesen mellőzi őket. Az egyszerű, „szemre” történő értékelés, a pályán szerzett tapasztalatok, az egyéni kapcsolatok és a futball alapvető örömei sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak edzésein, mint a digitális monitorok és a statisztikák.

Ez a hozzáállás nem jelent elmaradottságot, sokkal inkább tudatos választás. Az a meggyőződés húzódik meg mögötte, hogy a technika soha nem pótolhatja az emberi tényezőket, a játék iránti szenvedélyt, a bátorságot a váratlan húzásokra, vagy a játékosok között kialakuló spontán harmóniát. A Paks csupa magyar játékosai olyan szellemiségben lépnek pályára, amelyben az önállóság, a kreativitás és az ösztönös megoldások is helyet kapnak és a hangsúly a gyors, direkt támadójátékon van.

A Paks meccsein nem látni olyan, hogy a paksi kirúgásánál a kapus mellet még két hátvéd is áll a 16-oson belül, ehelyett látni gyors és bátor labdakihozatal, és helyenként kockázatos, de rendkívül látványos megoldásokat.

Paksnál nem elsődleges a steril labdabirtoklás vagy a sablonos pressing; sokkal inkább a támadás, a gólszerzés és a közönség szórakoztatása. Csapata olyan tempót diktál, amire ritkán láttunk példát a magyar bajnokságban, és mindezt szinte makacs ragaszkodással a „régi szép idők” stílusához.

Az eredmény? A Paks rendre a bajnokság legtöbb gólt szerző csapata (ennek ellenére néhány dilettáns sportvezető bunkerstílusúnak titulálja a csapat játékát), mérkőzéseik szinte sosem unalmasak, és az ellenfelek számára kiszámíthatatlanok. Míg sok helyen a futball defenzív, rutinos és biztonsági játékokra épül, addig Bognár alakulata a végletekig nyílt, időnként „őrült” mérkőzéseket produkál. A nézők örömmel tapasztalják, hogy Pakson a futball még valódi élmény, nem csupán eredményorientált tevékenység.

Az edzői szakmában ritka az, aki ilyen következetesen, mégis sikeresen képvisel egy alternatívát a technikai forradalom kellős közepén. Bognár György neve egyet jelent azzal a bátor gondolkodásmóddal, amely szerint a futballt nem lehet teljesen algoritmizálni, a játék szépsége az improvizációban, az emberi tényezőben, a kísérletezésben rejlik. Úgy hiszem erre a játékfelfogásra nem lesz felkészülve az első Európa-liga ellenfél a Romániából érkező Kolozsvár.