Bosznia-Hercegovina – Olaszország élő közvetítés, tippek

Az olasz válogatott jelenlegi állapotában senkit nem becsülhet le, pláne nem egy olyan egymeccses fináléban, amelyet Zenicában, a Bilino Poljéban rendeznek. Az Azzurri Bergamóban 2–0-ra verte Észak-Írországot, Sandro Tonali és Moise Kean góljaival, tehát 90 perc alatt letudta a maga elődöntőjét, miközben Bosznia Cardiffban 1–1 után hosszabbított, majd tizenegyesekkel ütötte ki Walest. Ez önmagában fizikailag is különbség, de közben lelkileg pont a bosnyákok jöhetnek vadabb hőfokon, mert egy ilyen továbbjutás után hazai pályán már nem udvariasságból futnak ki, hanem vérszagot érezve. A tét brutális: a győztes ott lesz a 2026-os vb-n, a vesztesnek marad a megint majd legközelebb.

Az olaszoknál ráadásul a kötelező továbbjutás terhe eleve ott ül minden mozdulaton. Olaszország a 2018-as és 2022-es vb-ről is lemaradt, vagyis egy újabb bukás már nem egyszerű kisiklás lenne, hanem sportági szégyenfal. Gennaro Gattuso csapata az északírek ellen ugyan végül magabiztosan nyert, de az első félidő görcsössége azért árulkodó volt. A második félidőben Tonali már irányított, Kean pedig megmutatta, mennyire veszélyes, ha terület nyílik előtte.  Ez a tengely lehet az egyik kulcs, Dimarco felfutásaival és beadásaival megtámogatva, miközben az olaszok várható kezdőjében Tonali, Locatelli, Barella, Kean és Dimarco is ott lehet. A neten körbement videó, amelyen Federico Dimarco és néhány olasz játékos Bosznia továbbjutásánál ünnepel, adott még egy kis plusz csípést a párharcnak; Dimarco később azt mondta, ez ösztönös reakció volt, nem tiszteletlenség, és azt is jelezte, hogy írt Edin Džekónak, akivel interista időkből jó a viszonya.

Bosznia viszont nagyon nem az a csapat, amelyre illik vállrándítva azt mondani, hogy „örülhettek neki, jó lesz ez”. Wales ellen megmutatták, hogy akkor is életben maradnak, amikor nem ők diktálnak. És itt jön Nikola Vasilj, aki simán lehet a meccs egyik főszereplője. A St. Pauli kapusa február végén a Hoffenheim elleni 1–0-ban kulcsszerepet játszott,  majd március elején az Eintracht Frankfurt ellen is lehozott egy 0–0-t. Wales ellen a szétlövésben is hozzátette a magáét: Bosznia 4–2-re nyert büntetőkkel, vagyis megint kiderült, hogy kapusposzton nagyon is van mire építeniük. Ha az olaszok fölényben lesznek, Vasilj akkor is képes lehet életben tartani a meccset.

Sead Kolašinac külön történet. Az UEFA előzetesében benne van a várható bosnyák kezdőben, vagyis jó esély van rá, hogy a Wales elleni sérülésijesztő után bevethető állapotba került. Ez nem apróság, hanem fél védelmi rendszer. Nemcsak azért, mert tapasztalt, hanem mert töviről hegyire ismeri az olasz futballt, ráadásul Barbarez külön kiemelte, hogy az olasz ligában játszó emberei extra motivációval készülnek. Mellette ott van Tarik Muharemović is, szintén Serie A-kötődéssel, vagyis Bosznia hátsó sora nem teljesen egzotikus terepre készül.

És persze ott van Edin Džeko, akit ilyen meccsen egyszerűen nem lehet lábjegyzetként kezelni. Negyvenévesen is ő az a figura, aki egy rosszul levédekezett beadásból, egy lecsorgóból vagy egy félhelyzetből meccset csinál. Wales ellen a 86. percben fejelt gólt, amivel visszahozta Boszniát a szakadék széléről. Az olasz futballt pedig tényleg nem könyvből ismeri: a Romával 2016–17-ben Serie A-gólkirály és Európa-liga-gólkirály lett, 2018-ban BL-elődöntőig ment, az Interben pedig két idény alatt 101 meccsen 31 gólt szerzett és négy trófeát nyert. (Majdnem biztos, hogy a farkas Edin Džeko totemállata, mert a Wolfsburgnál is brutális nyomot hagyott.) Ha Dimarco valóban a cimboráját ünnepelte, az teljesen emberi. Ha viszont az olaszok akár egy százalékban is úgy érezték, hogy Bosznia kellemesebb ellenfél Walesnél, abból még könnyen lehet egy nagyon hideg zenicai pofon.

Fogadási szemmel nálam az alapállás az, hogy az olasz keret összességében jobb, de ez egyetlen boszniai meccs, pokoli téttel, felfokozott hangulattal, és a hazaiaknál van kapusforma, van veterán klasszis, van olasz bajnokságban edződött védő, van lelki plusz. Ezért a sima olasz dominanciát én nem venném készpénznek. Inkább azt érzem, hogy a bosnyákok találnak gólt, az olaszokban pedig Tonali–Kean–Dimarco vonalon szintén benne van a gól. Nálam a mindkét csapat szerez gólt és az over felé hajló megközelítés a legizgalmasabb irány, mert ebben a párosításban sokkal több a dráma, mint amit a puszta névsort nézve elsőre hinnénk.